Utolsó este, az ostrom előtt

Hangzavar volt és sűrű tömeg. Marco atya megkérte Kleot hogy várja meg. Nem szokott nagy ügy lenni, ha beszél A Gondolással. Megkapja a friss híreket, kifizeti A Gondolást, és kész. le sem kell üljön a rideg tárgyalóban. A discoban mindig karnevál van. itt egész évben áll a bál. Szines italok, világító öltözetek és felkavaró mozdulatokkal vonagló ifjúság mindenütt. A Gondolás a tárgyaló előtt állt. Köhhintett és benyitott, még mielőtt az atya odaért volna. A basszustól kicsit mozgott minden. Egy pár szemérmetlenül hevesen csókolózott a lépcsőfordulóban. Marco atya a Gondolás után lépett és hátat nem fordítva csukta be maga mögött az ajtót.

Nem volt esélye. Ahogy bezuhant az asztal és a fal közé a maszk szilánkokra tört. Még feltápászkodott, de tenni többé már nem volt ereje. A robbanásba belesütötte körvonalát a falba és vastagon folyt az orrából is a vér.
A Gondolás közé és a Kétarcú közé állt.
–Nem érkezett még el az idő.
–A Forrás meggyengült, te is érzed. Nincs értelme tovább fenntartani a várost.
–Azt a város dönti el. Ne légy bolond. Tudod, hogy szeme és füle ő.
–A város nem jön a segítségére, látod. Harmatos virágszál ez, nem az a hatalmas mágus akinek hitted, Gondolás.

–Ne becsüld le. Itt van, elhoztam, szedj ki belőle mindent amit akarsz. De ne hidd, hogy ennyi volt egy menet.

–A forrás minket szolgál.
Marco atya nem tudott lélegezni sem. Az erő ami kilökte az ajtóból úgy szorította össze az agyát mintha többszáz évnyi tapasztalat és tréning meg sem történt volna. Lassan elkezdett a világ elsötétülni.
–A forrás nélkülünk semmi, és ezt ő is tudja. - A harmadik hang ismeretlen volt. a harmadik hang idegen volt , kásás és fokuszálatlan. marco atya érezte a kezet, ami kitapintja a derekán a pisztolyt.

–Egyik sem szolgál, egyik sem ad, mindkettő követel, mindkettő elvesz. - Gondolta végül az atya, mielőtt elméje a süket sötétségbe hullott.